– Nem emlékszem pontosan, de a nagy „Hajrá Bányász”-ozás közben a kezembe akadt a mikrofon – emlékezett vissza a „bombázó”. – Onnan szinte minden jött magától. Zenehallgatás közben korábban már gyakoroltam ezt a beatbokszot, többnyire persze házon kívül, de hónapok óta nem volt rá alkalmam. Most viszont, amikor belevágta, szinte egyből jött a taps. Mindenki bíztatott, hogy jól csinálom. Sőt, utólag is azt mondták, hogy tetszett a rögtönzött műsorom. Mondhatnám, öt évig erre készültem. Ezzel akartam búcsúzni a szurkolóktól. Persze, ez így nem igaz. Ennél biztosan jobb és szebb volt nekik és nekem is a bronzérem.