- Gratulálok a jelenlegi csapatodnak, hiszen egészen sokáig jól tartotta magát a régi csapatod ellen. - Jól…. Megmondom őszintén elég kiegyensúlyozottan játszottunk, a nyolc gólos vereség ellenére is. Végig próbáltuk a saját játékunkat játszani. Azt gondolom, hogy a rutinosabb csapat nyert. A Tatabánya kevesebbet hibázott a második félidőben. A kapuscsere után Melussal nem nagyon tudtunk mit kezdeni. Nagyon szépen védett és ez meg is pecsételte a sorsunkat.

- Bizsergett egy kicsit a gyomrod, amikor Tatabánya felé indultatok vagy ez már elmúlt? - Természetesen bizserget, hiszen Tatabánya mindig is a szívem csücske marad. Gyönyörű éveket töltöttem itt játékosként és edzőként is. Egy ilyen sportcsarnokban játszani, ilyen érzelmi töltéssel, nekem nagyon fontos dolog volt.

- Követed a tatabányai csapat sorsát? - A tavalyi bronzéremnek nagyon örültem. Idén pedig nagyon szurkolok nekik, hogy meglegyen az ezüstérem is. Nagyon jól játszanak, szerintem. A Carbonex nagyon jó csapat, nagyon jó körülmények között dolgoznak, nagyszerű közönség előtt.